Amikor egy egészségügyi intézmény névadót keres, akkor példaképet kíván mutatni a jelen és jövendő generációk számára. Kórházunk Flór Ferenc nevét választotta, mivel élete, személyisége, követésre méltó tettei ma is példát mutatnak. Hozzá hasonulva a magyar orvostársadalom méltó utódokkal gazdagodhat. Magyar volt, gondolkodását,
cselekedeteit mindig a nemzet iránti elkötelezettségtudat hatotta át. Nagyon
sokat tett a magyar orvosi szaknyelv elismertetése és egyenrangúsítása
érdekében. Ő nyújtott be először magyar nyelven szakdolgozatot és védte meg
disszertációját „Kisdedápolás” címen. Az „Orvosi Tár” című első magyar szaklapot 1848-ban önként jelentkezett a honvédseregbe. Az összeomlásig kitartott. A szabadságharc elbukása után nem hagyta el az országot, bár tudta, hogy megtorlás vár rá. Széles látókörű, kiváló orvos volt. Már fiatal hallgatóként bekapcsolódott az orvosi munkába. Az 1831-es kolerajárvány idején „járványorvos” Kalocsán. Már itt felfigyelnek kiváló munkájára. Igyekezett alapos képzettséget szerezni. Itthon Stahly Ignác mellett, majd külföldön, bécsi és berlini tanulmányútja során széleskörű és alapos ismereteket szerzett a sebészet és szemészet terén. Stahly mellett másod-tanársegédként a belgyógyászati ismeretei mélyültek el. Nagy fogékonyságot mutatott az új módszerek iránt, igyekezett ezeket bevezetni. Hazánkban először alkalmazott kloroform narkózist 1847-ben. Ő végezte Magyarországon az első kancsalság elleni műtétet. Kiváló sebész és tudós létére nem
becsülte le a mindennapi élet egyszerű, de jelentős
problémáit. Orvosdoktori értekezésében („Kisdedápolás”) kitér például a csecsemő Kiváló készségei közül ki kell emelni egészségügyi szervezői munkáját. A jól képzett sebész 1837-től a Szent Rókus Kórház kezdetben tiszteletbeli, majd tényleges főorvosa, majd 1847-ben a Szent Rókus Kórház igazgatójának és Pest város főorvosának választották. Kossuth Lajos és Mészáros Lázár honvédelmi miniszter 1849. január 22-én Flór Ferencet nevezte ki a Honvédelmi Minisztériumba az egészségügy élére. Flór Ferenc a Stahly Ignác által lerakott alapokra, nagyon nehéz körülmények között, felépítette a visszavonuló hadsereg korszerű egészségügyi szervezetét. Munkáját kiváló szorgalommal, keményen de határozottan és rendkívüli rátermettséggel végezte. Kiváló szervezőkészsége - amelynek számos jelét adta – hozzájárult később a „tavaszi hadjárat” sikeréhez. Megoldotta honvédorvosi kar létszámának emelését. Rendezte a kar függelmi és anyagi kérdéseit. Megszervezte a honvédorvosok továbbképzését. Biztosította az állandó, az ideiglenes és a tábori kórházak elhelyezését, személyi állományát és felszerelést. Megteremtette a honvédség gyógyszer- és kötszerellátásának feltételeit. Kossuth Zsuzsa közreműködésével a betegellátás biztosítására mind létszámban, mind szakmai ismertekben megfelelő ápolónői kart teremt. A szabadságharc leverése után másféléves börtönbüntetését követően, mintegy 12 évig nem vett részt az orvosi életben, majd később főleg olyan szervezési és közegészségügyi problémákkal foglalkozik, mint pl.: a vízvezetés, a vágóhíd, a nyugdíjintézet. Jelentős tudós volt, aki gyakorló orvosként is nagy súlyt fektetett a tudományos munkára. 1833-ban, orvostudorrá avatása évében a Magyar Tudós Társaság pályázatán harmadik helyezést nyert. Számos tudományos közleményt írt. Bugát Pállal megírja „A nevezetesb sebészi véres műtétek” című könyvet. 1838-ban huszonkilenc éves korában a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta. Vagyonát nemes célokra, alapítványok támogatására ajánlotta fel. FLÓR FERENC FONTOSABB ÉLETRAJZI ADATAI: 1809. Született Váradolasziban. 1833. Orvosdoktorrá avatják. 1838. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1847. Pest város tisztifőorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgatója. 1849. A Honvédelmi Minisztérium Egészségügyi Osztály főnökének nevezik ki. A szabadságharc bukása után,
augusztus 13-án elfogják és másfél évre bebörtönzik. 1861. Börtönbüntetésének letöltése után 12 évig
visszavonultan, Tápiószelén gazdálkodik. 1867. A Kiegyezés után ismét megválasztják Pest
város tisztifőorvosának és a Szent
Rókus Kórház igazgatójának. 1871. Július 7-én a lóvasút halálra gázolja. Írta: Csanaky Artúr dr. †
|
